About...

Napi betevő adag elírás, elütés és helyesírási hiba egy helyen! Amúgy meg #információbiztonság #webcserkészet néha #élettudomány

bardóczi ákos @post.r

blogavatar

minőségi kontent-egyveleg

RSS

cimketenger

ITsec (36),privacy (17),Facebook (17),social media (11),itsec (11),egyéb (10),social web (9),mobil (8),biztonság (8),OSINT (6),magánszféra (6),tudomány (6),szellemi tulajdon (6),jog (6),Google (5),webcserkészet (5),molbiol (5),szájbarágó (5),felzárkóztató (4),Nobel-díj (4),terrorizmus (4),kriminalisztika (4),big data (4),kultúra (4),email (4),plágium (4),Apple (3),jelszó (3),nyelvtechnológia (3),genetika (3),Android (3),biztonságpolitika (3),pszichológia (3),webkettő (3),reklám (3),élettudomány (3),gépi tanulás (3),CRISPR (3),Onedrive (3),üzenetküldés (3),2015 (3),orvosi-fiziológiai (3),online marketing (3),kriptográfia (3),molekuláris biológia (3),azelsosprint (3),torrent (3),konferencia (3),magatartástudomány (3),hype (3),biztonságtudatosság (3),open source intelligence (3),popszakma (3),levelezés (3),Gmail (3),szabad információáramlás (2),Yoshinori Ohsumi (2),bejutas (2),Hacktivity (2),Reblog Sprint (2),tweak (2),Pécs (2),génterápia (2),DKIM (2),cas9 (2),bűnügy (2),fiziológia (2),hitelesítés (2),TOR (2),kulturális evolúció (2),villámokosság (2),deep web (2),ransomware (2),bűnüldözés (2),DDoS (2),természetes nyelvfeldolgozás (2),arcfelismerés (2),FUD (2),nyílt forrású információszerzés (2),Balabit (2),P2P (2),webkamera (2),Netacademia (2),neuropszichológia (2),Whatsapp (2),SPF (2),2-FA (2),bolyai-díj 2015 (2),molekuláris genetika (2),jövő (2),sudo (2),IDC (2),cyberbullying (2),social engineering (2),malware (2),tartalomszolgáltatás (2),meetup (2),facebook (2),reblog (2),videó (2),titkosítás (2),kutatás (2),epic fail (2),pedofília (2),netkultúra (2),nyelvtudomány (2),vírus (2),hírszerzés (2),iOS (2),farmakológia (2),sajtó (2),tanulás (2),biológia (2),szociálpszichológia (2),gépház (2),bulvár (2),bug (2),Tinder (2),öröklődő betegség (2),Yandex (2),könyv (2),beszélgetés rögzítése (2),pszeudo-poszt (2),Twitter (2)

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj 2016


Előre láthatóan október 3-án, hétfőn, 11:30 után nem sokkal jelentik be, hogy kik is kapták az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat idén, 2016-ban.

A bejelentés idejében folyamatosan kommentálom, illetve először rövidebben, aztán kicsit bővebben el is magyarázom, hogy mi ért Nobel-díjat idén és ha tudom, azt is, hogy miért érett meg a felfedezés vagy találmány éppen idén a Nobel-díjra. A poszt folyamatosan frissül, a live streamet itt lehet majd követni, a poszt folyamatosan frissül.  

11:27 2016.10.03. Közel 3200 felhasználó nézné élőben a Nobel-díj bejelentését - ha menne - többen jelezték kommentben, hogy egyszerűen valamiért nem működik a stream :(
11:28 2016.10.03. elindult, de durván fapadosan, hang nélkül.

11:35 2016.10.03. - a Youtube-on még mindig nincs hang, viszont a live stream itt követhető hanggal: https://www.facebook.com/nobelprize/videos/10153942531154103/
11:36 2016.10.03. - az idei díjazott egyébként Yoshinori Ohsumi, aki az autofágiával kapcsolatos kutatásaival érdemelte ki a díjat, hogy ez mi is, azt hamarosan magyarázom, a press release egyébként itt: http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2016/press.html

11:49 2016.10.03. Az autofágia, ahogy a neve is sejtetei, az a folyamat, amikor a sejt a saját sérült vagy egyéb módon fölöslegessé vált organellumait, azaz sejtszervecskéit több, szabályozott lépésben „megemészti”, ezzel biztosítva a sejtek belső homeosztázisát.

A folyamat egyébként a huszadik század dereka óta ismert, viszont a szabályozásának apró lépéseit csak később sikerült tisztázni. Így például azt, hogy a sejt hogyan ismeri fel a sérült, lebontásra ítélendő sejtszervecskéket, ezek elbontását hogyan szabályozzák az erre specializálódott más sejtszervecskék, az ún. lizoszómák, autofagoszómák.

A törmelékként keletkező szénhidrátok, főként membránokból származó zsírok és természetesen fehérjék lebontásával már korábban is intenzíven foglalkoztak, mi több, többen is Nobel-díjat kaptak ezzel kapcsolatos kutatásaikért.

A mostani díjazott a 90-es évektől kezdve a molekuláris genetikai kutatások során általánosan használt nyálkagombán kezdte vizsgálni a folyamat szabályozásának részleteit, nem meglepő módon a sejtek belső kitakarításáért felelős gének hibás működése minden élőlényben kóros, esetleg az élettel összeegyeztethetetlen állapotot jelent.

Sokáig az sem volt világos, hogy mik is azok a szignálok a sejten belül, aminek hatására az autofágia egyáltalán megindul.

 

0 Tovább

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj 2015 (frissül)


nobelKik kapják? Miért kapják? Miért  pont ezért kapják, mi ennek a jelentőssége? Szinkrontolmácsolni mondjuk nem fogok, de ezekre mind választ kaphatsz, ha olvasod a cikket vagy nézed a közvetítést. Ha a live stream nem menne, itt találod a videó közvetlen linkjét: https://www.youtube.com/watch?v=kxBe5t3V2e0

..

10:53 2015.10.05. Tudtad? A díjat olyan kutatómunkáért ítélhetik oda Nobel szándéka szerint, amik valamilyen módon az emberiség érdekét szolgálták. Azaz hiába dönti meg a mindenkori impakt faktort valaki mondjuk bogarak kutatásáról szóló publikációiról, alighanem nem kaphat díjat, ha annak nincs orvosi vonatkozása. Ahogy a neve is mutatja, nem "biológiai Nobel-díjról" van szó.

10:57 2015.10.05. Tudtad? Az elmúlt néhány évtizedben ebben a kategóriában Nobel-díjakat egyaránt kapott olyan, aki eredetileg fizikus, vegyész, biológus vagy orvos volt és gyakorlatilag minden felfedezés a molekuláris biológia területéhez kapcsolódott. A magyarázat, hogy a molekuláris biológia több tudomány közti határvonalat eltüntetett, ugyanakkor a kutatás egyértelműen a biológiai folyamatok molekuláris szintű vizsgálatára irányult.

11:25 2015.10.05. LOOOOOL! Az operatőrök a kezdés előtt 7 perccel kezdtek el babrálni a kamerákkal, nos, az ékesszólás náluk is nagyon megy. Eddig 5-6 ohh shit-et számoltam össze.

11:35 2015.10.05. a díjazottak személye: Willam C Campbell, Satoshi Omura, Youyou Tu - a malária (egysejtű) életciklusának kutatásáért, más  mikrobák kutatásáért és a kapcsolódó kezelések kidolgozásában való jelentősségükért. így a malária mellett a biharziózis kezelésében és az bakteriális eredetű filariázis kezelésében is. 

11:48 2015.10.05. A laudációban kiemelték, hogy a kutatás módszertani és más szempontból is új paradigmákat vonultatott fenn, ezen kívül a malária replikációs ciklusának tisztázása a malária által veszélyeztetett tömegek kezelésében igencsak nagy. A kutatásuk mostani vonala elérhető áron tett lehetővé megelőző kezeléseket is.

11:58 2015.10.05. Na, eléggé gyorsan vége is lett a sajttájnak, ha valaki lemaradt, persze utólag vissza lehet nézni. A felfedezések hatásáról hamarosan írok ugyanebben a posztban.

12:18 2015.10.05. Hivatalos press release erre, hamarosan magyarázom, hogy mi micsoda.

Az idei orvosi-fiozológiai Nobel-díjon három kutató osztozott, érdekesség, hogy a díjat úgy ítélték meg, hogy a díjjal járó összeg egynegyed-egynegyed részében William C. Campbell és Satoshi Ōmura osztozik, míg a felét Youyou Tu kapja.

Campbell és Omura az Avermectin, majd a még hatékonyabb ivermectin felfedezésével a szegényebb országok számára is lehetővé tették, hogy hatékonyan kezeljék azokat a paraziták okozta, főként trópusi megbetegedéseket, amik a kutatások középpontjában álltak és az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémát jelentették.

Miről is van szó? Egy trópusi rovar lárvája bonyolult immunológiai reakciókon keresztül olyan szöveti elváltozásokat okoz, ami végső soron vakságot, durva bőrelváltozásokat vagy bénulást okoz. Ez az Onchocerciasis.

A mai napin egyáltalán nem ismert semmilyen vakcina, amivel meg lehetne előzni, így rendkívüli jelentősége volt, hogy hatékony kezelési módszereket fejlesszenek, amik elérhetőek azon fejlődő országok számára is, amik leginkább endémiásak. A hatóanyag felfedezésében kulcs szerepe volt, hogy a hatóanyag eredeti alapvegyületét egy batérium toxinjainak tanulmányozása során találták meg. Hogy mekkora epidemológiai problémát is jelent mindez, arról ez a Wikipedia-kép mindent elmond.  

Szintén rovarlárva okozta elváltozás egyrészt a nyirokrendszert bolondítja meg, ennek eredményeként az interstitialis folyadék felhamlmozódik a szövetközti térben, ezzel súlyos ödémákat alakít ki. Az ödémáknak persze lehet más oka is, trópusi területen ez sokkal durvább formában jelentkezik egy lárva okozta fertőzés esetén.

kezelés egy 2008-as videón

Youyou Tu eközben az Artemisia annua növényfaj aktív hatóanyagait kezdte vizsgálni amiről idővel kiderült, hogy minden korábbi hatóanyagnál gyorsabban pusztítja el a malária kórokozóját. A félreértések elkerüléséért írom, hogy nem arról van szó, hogy a módszert egyedül a klasszikus kínai orvoslás módszereivel találta volna meg, hanem arról, hogy egy korábban ismert gyógynövényt vizsgált olyan szempontból, hogy annak mely hatóanyagai lehetnek esélyesek az egysejtű eukariota kórokozókkal szembeni küzdelemben.

Nem tértem ki különösebben a parazitológiai és immunológiai vonatkozásokra, ezekhez nem is értek olyan mélységben, hogy felelősen tudnék írni róluk, ezek fellelhetők a neten. Összességében idén az orvosi-fiziológiai Nobel-díj odaítélésében különösen nagy szerepet kapott, hogy az egyébként újszerű felfedezések mekkora társadalmi hatással bírnak [korábban többször messze nem volt egyértelmű, hogy mennyi időn belül lehet egy-egy Nobel-díjas felfedezést a klinikai gyakorlatba átültetni].

képek: Nobel-díj sajtóanyag

0 Tovább

Nobel-díj 2015 – és amit a díjról alighanem nem tudtál


Valamivel kevesebb, mint 24 óra múlva, holnap helyi idő szerint 11:30-kor jelentik be, hogy kik kapják idén az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat. Aztán pedig sorra a többit, a díjátadó pedig hagyományosan december 10-én lesz, élő közvetítésen is követhető a neten. Összegyűjtöttem néhány érdekességet, amit talán nem tudtál a díjról.

1. Nobel-díj csak adott konkrét kutatásért adható, életmű-jelleggel nem. Ez azt jelenti, hogy könnyen lehet, hogy valaki nagyon sokat tett az emberiségért több évtizedes kutatói karrierje alatt, a hatása pedig a tudományos világra is igencsak nagy volt, egyáltalán nem biztos, hogy Nobel-díjat kap. Ez viszont nyilván nem zárja ki, hogy valaki olyan kutatásért kapjon Nobel-díjat, aminek a tárgya lényegében végig ugyanaz volt.


2. Nobel szigorúan megtiltotta, hogy valaha is matematikai Nobel-díjat adjanak át. Ennek kultúrtörténeti oka, hogy Nobel neje egy matematikussal kavart. Más kérdés, hogy a közgazdasági Nobel-díjasok teljesítménye mögött nagyon sokszor valamilyen nagyon komoly matematikai teljesítmény áll.


3. A Nobel által lefektetett rendelkezésektől szinte sosem térnek el, ami igen szokatlan szituációkat is eredményezhet. Poszthumusz nem adható Nobel-díj senkinek, aminek meglehetősen spéci az értelmezése: abban az esetben, ha már eldöntött, hogy a Nobel-díjat ki kapja, de még nem jelentették be és közben a leendő díjazott meghal, mégsem kapja meg a díjat. Abban az esetben, ha a díjazottat a hivatalos bejelentés és a december 10-ei átadási ceremónia közti időszakban éri a halál, akkor ítélnek oda posztumusz Nobel-díjat. Hasonló nem sok volt, viszont Ralph M. Steinmann immunológus 2-3 nappal azelőtt hunyt el, mielőtt bejelentették a díj odaítélését 2011. októberében. A Nobel-díj bizottság ismét összeült, végül a díjat mégis odaítélték.

4. Hasonlóan a tudományos és nem művészi tevékenységért odaítélt díjakhoz, hivatalosan nincsenek jelöltek, a díjbizottság és azok, akik felterjesztik a kutatókat, mint lehetséges díjazott, teljes titokban dolgoznak elvileg. Gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hogy ne szivárogjon ki semmi, ugyan már próbált bekeményíteni a díjbizottság annak érdekében, hogy a díjazott személye valóban ne derülhessen ki a bejelentésig. Többé-kevésbé sikerül is, ugyan a Thomson Reuters Sciencewatch rendszeresen megpróbálja megjósolni a díjazottakat. Az elmúlt 13 évben 52-ből 21-et díjazott személyét sikeresen el is találta. [ennek nem néztem maximálisan utána, de a TR jóslatai igencsak meghatározóak] Titoktartás szempontjából Magyarországon a Bolyai-díj díjbizottsága jobban tolja, ugyanis tipikusan tényleg legkorábban az átadás helyén, mondjuk a folyosón derül ki a díjazott személye, korábban nem, mivel azt csak a díjazott és a közvetlen környezete tudja meg előtte nem sokkal azzal a kéréssel, hogy nem közölhetik.

5. Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen kutató, aki magyar állampolgárságú kutatóként vette át a Nobel-díjat. Egy volt tanárom valahogy úgy fogalmazott, hogy a magyarok eléggé jók, ha Nobel-díjat kell szerezni, a gond csak az, hogy eddig szinte az összes Nobel-díjast sikerült elüldözni Magyarországról valami miatt.


6. Ha már Szent-Györgyi Albertet hoztam szóba, tévhit, hogy a C-vitamin felfedezéséért kapta volna a Nobel-díjat, valójában a citrátciklus és az ahhoz kapcsolódó biokémiai folyamatok feltárásáért kapta [Krebs-szel megosztva], ugyan az indoklásba a C-vitamin felfedezése is bekerült. Még nagyobb tévhit, hogy Einstein a relativitáselméletért kapott volna Nobel-díjat, holott valójában a fényelektromos jelenség felfedezése és az elméleti fizika egyéb területein elért eredményeiért tüntették ki. A relativitáselmélet alighanem azért maradt bent a köztudatban, mert a C-vitaminhoz hasonlóan többen megjegyzik, mint a fényelektromos effektust, na nem mintha többen értenék is.

7. Köztudott, hogy a magyarok közt igen sok a Nobel-díjas, néhány kutatás cáfolta, hogy a teljes népességre vagy a kutatóhálózat méretére vetítve Magyarország annyival sikeresebb lenne más országoknál, mint ahogyan ezt sokan gondolják. Másrészt nemrég egy közvéleménykutatásból kiderült, hogy emellett a többség nemhogy felsorolni, hanem megnevezni sem nagyon tudja a magyar származású Nobel-díjasokat. Emlékeim szerint a BME K épületének egy eléggé forgalmas részén kapásból három mellszobor is van, amelyik egykori BME-s Nobel-díjasok előtt tiszteleg.

8. A Nobel-békedíjat szintén Nobel alapította, viszont az egyetlen, amit nem Stockholmban, hanem Osloban adnak át. Míg a többi kategóriában legfeljebb három személy osztozhat a díjon, Nobel-békedíjat kaphat szervezet is, a legnagyobb balhé és kritika pedig rendszerint ennek kapcsán merül fel. Pletykák szerint nem hivatalosan a jelöltek közt volt Hitler, Sztálin és Mussolini is, de amiatt is gyakori a cicaharc, hogy valaki nem kapja meg, aki viszont többek szerint megérdemelné


9. A tudományos világban a Nobel-díj ellenpólusaként is ismert IgNobel-díjat azok a kutatók kapják meg, akiknek a kutatásait nem lehet vagy nem érdemes megismételni, viszont ez a díj független a kutatás tényleges értékétől, nem feltétlenül pejoratív a díjazottra nézve az alapítók szándéka szerint. Az alapkutatásban egyébként is tuskóság feltenni azt a kérdést, hogy egy kutatásnak mi is az értelme, ugyanis könnyen lehet, hogy azonnal nem látszik, mivel attól alapkutatás az alapkutatás. A prímszámok fogalma például 3-4 ezer éve ismert volt, az alkalmazási területeit rendszerint véletlenül találták meg, majd igazán nagyot a 20. századi kriptográfia területén ment, például a prímszámokkal kapcsolatos összefüggések ismerete tette lehetővé a különböző asszimmetrikus kriptográfiai eljárások kidolgozását.

10. Az átadási ceremónia napján a helyszín miatt fél Stockholmot egy részét lezárják, aminek sokan nem örülnek annyira, de már megszokták. Ha valaki arra jár és bejutna valami piggybacking technikával, utólag írja meg, hogy hogyan sikerült, egyébként minden évben ugyanazon a helyen van:

Az idei orvosi-fiziológiai és közgazdasági Nobel-díj tárgyáról és annak jelentőségéről szóló magyarázó posztot magyar nyelven elsők közt ezen a blogon lehet majd olvasni, Facebookon itt lehet szeretni.

képek: gsouto-digitalteacher.blogspot.se, brobible.com

0 Tovább