bardóczi ákos @post.r

Pontosabban a vécében. Ugyan az International Business Times online kiadásában – igen, ott! - már korábban pukkant a hír, még mindig eléggé adja, hogy egy nem túl tudományos igényességgel elvégzett, de egészen életszerű mikrobiológiai mérés szerint a szakállban annyi mikroba lehet, mint az emberi ürülékkel rendszeresen érintkező felületeken.

Hirtelen az jutott eszembe, hogy többségünk általában nem azt gondolja retkesebbnek, ami valóban az, így például a plázákban alighanem a legtöbb szutyok nem a relatív könnyen tisztítható vécécsészéknél, na meg mosdókagylóknál gyűlik össze, hanem ott, amire egyrészt kevésbe gondol a takarítónéni, másrészt takarítani is körülményesebb, az meg pediglen maga a csap nyitója. Amire ugyebár mindenki garantáltan rámarkol, ráadásul kifelé menet. Nem véletlenül van kórokozók szempontjából kicsit is kritikusabb környezetekben mindenhol könyékkel billenthetős csap, amit mondjuk egy plázában nyilván azért nem lehetne megoldani, mert egy héten belül gallyra vágnák, így az infravörös kapcsoló egyszeri befektetés, de még így is jobban megéri, azon túl, hogy elegánsabb is. Amit pedig abszolút a legretkesebbnek találtak szinte környezettől függetlenül, az a kilincs, ahogyan az nemrég le is közölték egy neves mikrobiológiai lapban – és nem, természetesen a kilincset a takarító személyzet pont nem takarítja.

Visszatérve az eredeti hírhez, az ugyan nehezen képzelhető el, hogy a szakállban annyi baktérium legyen, mint mondjuk a székletben, mivel a széklet tömegének is egy jelentős része baktérium, azt viszont a kilincshez hasonlóan valószínű, hogy az a szakáll, amelyiket nem mosnak meg rendszeresen, tényleg nagyon szutykos lesz.

Ami a témáról eszembe jutott, hogy mennyi hiedelem lengi körül mondjuk a raszta hajat, hogy precíz legyek, a tincseket. Nem igaz, hogy a haj valamennyi idő után tisztítja önmagát. Pontosabban csak annyira, mint amennyire az igaz, hogy a fülünk belső felülete rendszeresen tisztul – persze, meg lehet várni, amíg kiesik a zsír egy-egy darabban, csak nem számít éppen européer megoldásnak. A fülzsírtól azért gusztább* téma, hogy a raszták a hajukat hogyan tisztítják vagy hogyan nem, amennyire én tudom, attól, mert megmossa valaki, nem esik szét, ha normálisan meg van csinálva és a mosáshoz nem alkalmaz különösebben zsíroldó hatással rendelkező sampont, ennyire egyszerű.

A szakállal alighanem hasonló a helyzet, amit érdemes figyelembe venni, hogy amikor még nagyon elterjedt volt, akkor mások voltak az általános higiéniés szabályok, a népesség immunrendszere, különös tekintettel az antigén repertoire-ra amit egy tartományon belül alighanem nevezhetünk akár civilizációfüggőnek is. Röviden, bármilyen szőrről van szó, ha valaki nem mossa, büdös lesz és feltenyésznek benne mindenféle mikrobák, ennyi! Ha valaki valahol nagyon szőrösödik, az nyáron a faszizzasztó hőségben egyszerűen szedje le.

*a mikrobiológia nem területem, de az világos, hogy ezen a téren tudománytalan valami kapcsán arról beszélni, hogy mennyire undi vagy sem. És abba még bele se mentem, hogy amúgy az összes rasztát utálom, leszámítva azokat, akiket ismerek.

A puhatestűek törzsébe tartozó fajok tagjai bolygónknak csaknem minden részén előfordulnak, így a polipok is. Nem kivétel ez alól a Deák Ferenc tér jegykiadó automatája sem.