Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

About...

Napi betevő adag elírás, elütés és helyesírási hiba egy helyen! Amúgy meg #információbiztonság #webcserkészet néha #élettudomány

bardóczi ákos @post.r

blogavatar

minőségi kontent-egyveleg

RSS

cimketenger

ITsec (38),Facebook (18),privacy (17),egyéb (12),social media (11),itsec (11),social web (10),biztonság (9),mobil (8),Google (6),OSINT (6),jog (6),szellemi tulajdon (6),tudomány (6),magánszféra (6),szájbarágó (5),email (5),webcserkészet (5),molbiol (5),felzárkóztató (5),Nobel-díj (4),big data (4),Gmail (4),kultúra (4),terrorizmus (4),online marketing (4),kriminalisztika (4),plágium (4),webkettő (4),genetika (3),molekuláris biológia (3),pszichológia (3),azelsosprint (3),Android (3),biztonságpolitika (3),nyelvtechnológia (3),magatartástudomány (3),Apple (3),sajtó (3),2015 (3),orvosi-fiziológiai (3),élettudomány (3),gépi tanulás (3),jelszó (3),üzenetküldés (3),CRISPR (3),Onedrive (3),2-FA (3),popszakma (3),konferencia (3),levelezés (3),kriptográfia (3),reklám (3),biztonságtudatosság (3),hype (3),torrent (3),open source intelligence (3),neuropszichológia (2),Whatsapp (2),deep web (2),FUD (2),kulturális evolúció (2),nyílt forrású információszerzés (2),TOR (2),hitelesítés (2),titkosítás (2),Pécs (2),bűnügy (2),tweak (2),facebook (2),SPF (2),DKIM (2),bűnüldözés (2),DDoS (2),bejutas (2),videó (2),Reblog Sprint (2),természetes nyelvfeldolgozás (2),villámokosság (2),Hacktivity (2),Yoshinori Ohsumi (2),reblog (2),cyberbullying (2),arcfelismerés (2),ransomware (2),fiziológia (2),Netacademia (2),webkamera (2),szabad információáramlás (2),P2P (2),Balabit (2),cas9 (2),beszélgetés rögzítése (2),pszeudo-poszt (2),molekuláris genetika (2),bulvár (2),gépház (2),tartalomszolgáltatás (2),jövő (2),bolyai-díj 2015 (2),könyv (2),Tinder (2),öröklődő betegség (2),HR (2),sudo (2),Yandex (2),bug (2),nyelvtudomány (2),meetup (2),Twitter (2),tanulás (2),biológia (2),netkultúra (2),malware (2),IDC (2),social engineering (2),szociálpszichológia (2),kutatás (2),hírszerzés (2),iOS (2),vírus (2),farmakológia (2),pedofília (2),epic fail (2),génterápia (2)

Az év izéi – én és a blogom


Avagy amit alighanem nem tudtál, de nem is érdekel...

Benne vótam a téjvében élő adásban! Igaz, hogy háttal, igaz, hogy véletlenül, amúgy tegnapelőtt vettem észre, amikor elém dobta a Youtube, én pedig felismertem magam a több számmal nagyobb öltönyömről, na meg arról, hogy a fodrászom elszarta a hajam és persze emlékeztem rá, hogy hol ültem. A Bolyai-díj átadáson amúgy láttam, hogy hol vannak a sajtósok, aztán olyan trükkösen ültem le, hogy ne látszódjak szemből.

Egyébként sosem veszek fel öltönyt, csak Bolyai-díj átadóra, na meg ha van valami nagyon komoly dolog. Egyébként az év egyik legnagyobb élménye volt.

A második Reblog Maratonon is megnyertem az olvasottságit, de nem csak a saját kategóriámban, hanem az összes kategória legolvasottabb posztjait húszezer egyéni látogatóval előztem be, de mindegy, mert egy kategóriában csak egyszer lehet nyerni, még akkor is, ha a látogatottság amúgy objektív adat. A poszt érdekessége még, hogy masszívan tudományos témával nyertem és eredetileg az Origora szántam, de úgy alakult, hogy a reblogomra került.

óév újév buék 2015 én és a webA közeljövőben ismét valamiféle ráncfelvarrás lesz, ami a blog sablonját illeti, csak nincs szemem a dizájnhoz. Olyan kialakítást szeretnék, ami kényelmesebb a szemnek, na meg kicsit jobban hajaz arra a felületre, ahonnan a legtöbben átkattintanak. A Source Sans Pro fontot már loptam is, máshogy jelenik meg Chromeban és Firefoxban a blog, de nyugi, nem kékítem be a terepet, inkább a bolondsárga vonalat tolom tovább és alighanem váltok talpatlan betűtípusra.

Az a város, ahonnan a legtöbb egyéni látogató volt 2015-ben, Budapest, egészen pontosan 68535, míg a legkevesebb látogató szubkontinens szerinti bontásban Francia polinéziai Pape'eteről és a Fiji-szigetekről, Suva városból volt összesen 1-1 látogató volt.

Megtaláltam a kedvenc festőművészeti alkotásom, ami valaha is született a blogolás kapcsán.

óév újév buék 2015 én és a web

A Disqus kommentbox és a Facebook kommentbox social pluginek egyszerű elérhetővé tétele a Reblogon nem is volt olyan rossz ötlet, így tudod bekapcsolni.

Életemben először írtam bűnügyi témában, méghozzá a Reblogon, mire az elégedett vásárló megkérte Reblogékat, hogy tiltsák be a zinternetet vagy ilyesmi. xD xD xD

Végre nem kapok hetente levelet azzal kapcsolatban, hogy mennyiért török Facebook- vagy Google-fiókot, de az ezzel kapcsolatos módszerek, amik máshol nem olvashatóak még mindig a legtöbb látogatót vonzzák azok közül, akik keresőből érkeznek.

Közben lett Facebook-oldalam is, de komolyan, mintha nem is létezne, gyakorlatilag senki sem kattint át onnan, én meg nem tejelek a Facebooknak.

Még mindig nem fotóztam se piálást, se zabálást, se szállodaszobát, se más nevezetességet és máig képes vagyok röhögni rajta, amikor valaki fotózza a Burj Khalifa felhőkarcolót, az aucklandi világítótornyot vagy Eiffel-tornyot. Mintha nem lenne róla elég kép és persze azzal bénázik, hogy látszódjon a nevezetesség is, na meg őmaga is, ami rendszerint nem jön össze, de a Facebookon azért van róla 20-30 kép, nem baj, ha pocsékak a fotók, a családon és a közeli ismerősökön kívül úgyis mindenki leszarja. Szóval továbbra is fotózzatok helyettem is! xD

Megint voltam a tavaszki és őszi médiacsúcson Siófokon, amiért természetesen elvből nem fizettem egy büdös garast sem, újat nem is tanultam, de kérek vissza kétszer két napot az életemből, miután elpatkoltam. Amúgy a marhapöri és a borocska finom volt.

Rendszerint hajnalban van a legötletelősebb kedvem, gondoltam, hogy ezt állítom be ébresztőnek, hogy fel is keljek, de lelkileg még nem voltam rá képes.

0 Tovább

Orvosi-fiziológiai Nobel-díj 2015 (frissül)


nobelKik kapják? Miért kapják? Miért  pont ezért kapják, mi ennek a jelentőssége? Szinkrontolmácsolni mondjuk nem fogok, de ezekre mind választ kaphatsz, ha olvasod a cikket vagy nézed a közvetítést. Ha a live stream nem menne, itt találod a videó közvetlen linkjét: https://www.youtube.com/watch?v=kxBe5t3V2e0

..

10:53 2015.10.05. Tudtad? A díjat olyan kutatómunkáért ítélhetik oda Nobel szándéka szerint, amik valamilyen módon az emberiség érdekét szolgálták. Azaz hiába dönti meg a mindenkori impakt faktort valaki mondjuk bogarak kutatásáról szóló publikációiról, alighanem nem kaphat díjat, ha annak nincs orvosi vonatkozása. Ahogy a neve is mutatja, nem "biológiai Nobel-díjról" van szó.

10:57 2015.10.05. Tudtad? Az elmúlt néhány évtizedben ebben a kategóriában Nobel-díjakat egyaránt kapott olyan, aki eredetileg fizikus, vegyész, biológus vagy orvos volt és gyakorlatilag minden felfedezés a molekuláris biológia területéhez kapcsolódott. A magyarázat, hogy a molekuláris biológia több tudomány közti határvonalat eltüntetett, ugyanakkor a kutatás egyértelműen a biológiai folyamatok molekuláris szintű vizsgálatára irányult.

11:25 2015.10.05. LOOOOOL! Az operatőrök a kezdés előtt 7 perccel kezdtek el babrálni a kamerákkal, nos, az ékesszólás náluk is nagyon megy. Eddig 5-6 ohh shit-et számoltam össze.

11:35 2015.10.05. a díjazottak személye: Willam C Campbell, Satoshi Omura, Youyou Tu - a malária (egysejtű) életciklusának kutatásáért, más  mikrobák kutatásáért és a kapcsolódó kezelések kidolgozásában való jelentősségükért. így a malária mellett a biharziózis kezelésében és az bakteriális eredetű filariázis kezelésében is. 

11:48 2015.10.05. A laudációban kiemelték, hogy a kutatás módszertani és más szempontból is új paradigmákat vonultatott fenn, ezen kívül a malária replikációs ciklusának tisztázása a malária által veszélyeztetett tömegek kezelésében igencsak nagy. A kutatásuk mostani vonala elérhető áron tett lehetővé megelőző kezeléseket is.

11:58 2015.10.05. Na, eléggé gyorsan vége is lett a sajttájnak, ha valaki lemaradt, persze utólag vissza lehet nézni. A felfedezések hatásáról hamarosan írok ugyanebben a posztban.

12:18 2015.10.05. Hivatalos press release erre, hamarosan magyarázom, hogy mi micsoda.

Az idei orvosi-fiozológiai Nobel-díjon három kutató osztozott, érdekesség, hogy a díjat úgy ítélték meg, hogy a díjjal járó összeg egynegyed-egynegyed részében William C. Campbell és Satoshi Ōmura osztozik, míg a felét Youyou Tu kapja.

Campbell és Omura az Avermectin, majd a még hatékonyabb ivermectin felfedezésével a szegényebb országok számára is lehetővé tették, hogy hatékonyan kezeljék azokat a paraziták okozta, főként trópusi megbetegedéseket, amik a kutatások középpontjában álltak és az egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémát jelentették.

Miről is van szó? Egy trópusi rovar lárvája bonyolult immunológiai reakciókon keresztül olyan szöveti elváltozásokat okoz, ami végső soron vakságot, durva bőrelváltozásokat vagy bénulást okoz. Ez az Onchocerciasis.

A mai napin egyáltalán nem ismert semmilyen vakcina, amivel meg lehetne előzni, így rendkívüli jelentősége volt, hogy hatékony kezelési módszereket fejlesszenek, amik elérhetőek azon fejlődő országok számára is, amik leginkább endémiásak. A hatóanyag felfedezésében kulcs szerepe volt, hogy a hatóanyag eredeti alapvegyületét egy batérium toxinjainak tanulmányozása során találták meg. Hogy mekkora epidemológiai problémát is jelent mindez, arról ez a Wikipedia-kép mindent elmond.  

Szintén rovarlárva okozta elváltozás egyrészt a nyirokrendszert bolondítja meg, ennek eredményeként az interstitialis folyadék felhamlmozódik a szövetközti térben, ezzel súlyos ödémákat alakít ki. Az ödémáknak persze lehet más oka is, trópusi területen ez sokkal durvább formában jelentkezik egy lárva okozta fertőzés esetén.

kezelés egy 2008-as videón

Youyou Tu eközben az Artemisia annua növényfaj aktív hatóanyagait kezdte vizsgálni amiről idővel kiderült, hogy minden korábbi hatóanyagnál gyorsabban pusztítja el a malária kórokozóját. A félreértések elkerüléséért írom, hogy nem arról van szó, hogy a módszert egyedül a klasszikus kínai orvoslás módszereivel találta volna meg, hanem arról, hogy egy korábban ismert gyógynövényt vizsgált olyan szempontból, hogy annak mely hatóanyagai lehetnek esélyesek az egysejtű eukariota kórokozókkal szembeni küzdelemben.

Nem tértem ki különösebben a parazitológiai és immunológiai vonatkozásokra, ezekhez nem is értek olyan mélységben, hogy felelősen tudnék írni róluk, ezek fellelhetők a neten. Összességében idén az orvosi-fiziológiai Nobel-díj odaítélésében különösen nagy szerepet kapott, hogy az egyébként újszerű felfedezések mekkora társadalmi hatással bírnak [korábban többször messze nem volt egyértelmű, hogy mennyi időn belül lehet egy-egy Nobel-díjas felfedezést a klinikai gyakorlatba átültetni].

képek: Nobel-díj sajtóanyag

0 Tovább

Nobel-díj 2015 – és amit a díjról alighanem nem tudtál


Valamivel kevesebb, mint 24 óra múlva, holnap helyi idő szerint 11:30-kor jelentik be, hogy kik kapják idén az orvosi-fiziológiai Nobel-díjat. Aztán pedig sorra a többit, a díjátadó pedig hagyományosan december 10-én lesz, élő közvetítésen is követhető a neten. Összegyűjtöttem néhány érdekességet, amit talán nem tudtál a díjról.

1. Nobel-díj csak adott konkrét kutatásért adható, életmű-jelleggel nem. Ez azt jelenti, hogy könnyen lehet, hogy valaki nagyon sokat tett az emberiségért több évtizedes kutatói karrierje alatt, a hatása pedig a tudományos világra is igencsak nagy volt, egyáltalán nem biztos, hogy Nobel-díjat kap. Ez viszont nyilván nem zárja ki, hogy valaki olyan kutatásért kapjon Nobel-díjat, aminek a tárgya lényegében végig ugyanaz volt.


2. Nobel szigorúan megtiltotta, hogy valaha is matematikai Nobel-díjat adjanak át. Ennek kultúrtörténeti oka, hogy Nobel neje egy matematikussal kavart. Más kérdés, hogy a közgazdasági Nobel-díjasok teljesítménye mögött nagyon sokszor valamilyen nagyon komoly matematikai teljesítmény áll.


3. A Nobel által lefektetett rendelkezésektől szinte sosem térnek el, ami igen szokatlan szituációkat is eredményezhet. Poszthumusz nem adható Nobel-díj senkinek, aminek meglehetősen spéci az értelmezése: abban az esetben, ha már eldöntött, hogy a Nobel-díjat ki kapja, de még nem jelentették be és közben a leendő díjazott meghal, mégsem kapja meg a díjat. Abban az esetben, ha a díjazottat a hivatalos bejelentés és a december 10-ei átadási ceremónia közti időszakban éri a halál, akkor ítélnek oda posztumusz Nobel-díjat. Hasonló nem sok volt, viszont Ralph M. Steinmann immunológus 2-3 nappal azelőtt hunyt el, mielőtt bejelentették a díj odaítélését 2011. októberében. A Nobel-díj bizottság ismét összeült, végül a díjat mégis odaítélték.

4. Hasonlóan a tudományos és nem művészi tevékenységért odaítélt díjakhoz, hivatalosan nincsenek jelöltek, a díjbizottság és azok, akik felterjesztik a kutatókat, mint lehetséges díjazott, teljes titokban dolgoznak elvileg. Gyakorlatilag megvalósíthatatlan, hogy ne szivárogjon ki semmi, ugyan már próbált bekeményíteni a díjbizottság annak érdekében, hogy a díjazott személye valóban ne derülhessen ki a bejelentésig. Többé-kevésbé sikerül is, ugyan a Thomson Reuters Sciencewatch rendszeresen megpróbálja megjósolni a díjazottakat. Az elmúlt 13 évben 52-ből 21-et díjazott személyét sikeresen el is találta. [ennek nem néztem maximálisan utána, de a TR jóslatai igencsak meghatározóak] Titoktartás szempontjából Magyarországon a Bolyai-díj díjbizottsága jobban tolja, ugyanis tipikusan tényleg legkorábban az átadás helyén, mondjuk a folyosón derül ki a díjazott személye, korábban nem, mivel azt csak a díjazott és a közvetlen környezete tudja meg előtte nem sokkal azzal a kéréssel, hogy nem közölhetik.

5. Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen kutató, aki magyar állampolgárságú kutatóként vette át a Nobel-díjat. Egy volt tanárom valahogy úgy fogalmazott, hogy a magyarok eléggé jók, ha Nobel-díjat kell szerezni, a gond csak az, hogy eddig szinte az összes Nobel-díjast sikerült elüldözni Magyarországról valami miatt.


6. Ha már Szent-Györgyi Albertet hoztam szóba, tévhit, hogy a C-vitamin felfedezéséért kapta volna a Nobel-díjat, valójában a citrátciklus és az ahhoz kapcsolódó biokémiai folyamatok feltárásáért kapta [Krebs-szel megosztva], ugyan az indoklásba a C-vitamin felfedezése is bekerült. Még nagyobb tévhit, hogy Einstein a relativitáselméletért kapott volna Nobel-díjat, holott valójában a fényelektromos jelenség felfedezése és az elméleti fizika egyéb területein elért eredményeiért tüntették ki. A relativitáselmélet alighanem azért maradt bent a köztudatban, mert a C-vitaminhoz hasonlóan többen megjegyzik, mint a fényelektromos effektust, na nem mintha többen értenék is.

7. Köztudott, hogy a magyarok közt igen sok a Nobel-díjas, néhány kutatás cáfolta, hogy a teljes népességre vagy a kutatóhálózat méretére vetítve Magyarország annyival sikeresebb lenne más országoknál, mint ahogyan ezt sokan gondolják. Másrészt nemrég egy közvéleménykutatásból kiderült, hogy emellett a többség nemhogy felsorolni, hanem megnevezni sem nagyon tudja a magyar származású Nobel-díjasokat. Emlékeim szerint a BME K épületének egy eléggé forgalmas részén kapásból három mellszobor is van, amelyik egykori BME-s Nobel-díjasok előtt tiszteleg.

8. A Nobel-békedíjat szintén Nobel alapította, viszont az egyetlen, amit nem Stockholmban, hanem Osloban adnak át. Míg a többi kategóriában legfeljebb három személy osztozhat a díjon, Nobel-békedíjat kaphat szervezet is, a legnagyobb balhé és kritika pedig rendszerint ennek kapcsán merül fel. Pletykák szerint nem hivatalosan a jelöltek közt volt Hitler, Sztálin és Mussolini is, de amiatt is gyakori a cicaharc, hogy valaki nem kapja meg, aki viszont többek szerint megérdemelné


9. A tudományos világban a Nobel-díj ellenpólusaként is ismert IgNobel-díjat azok a kutatók kapják meg, akiknek a kutatásait nem lehet vagy nem érdemes megismételni, viszont ez a díj független a kutatás tényleges értékétől, nem feltétlenül pejoratív a díjazottra nézve az alapítók szándéka szerint. Az alapkutatásban egyébként is tuskóság feltenni azt a kérdést, hogy egy kutatásnak mi is az értelme, ugyanis könnyen lehet, hogy azonnal nem látszik, mivel attól alapkutatás az alapkutatás. A prímszámok fogalma például 3-4 ezer éve ismert volt, az alkalmazási területeit rendszerint véletlenül találták meg, majd igazán nagyot a 20. századi kriptográfia területén ment, például a prímszámokkal kapcsolatos összefüggések ismerete tette lehetővé a különböző asszimmetrikus kriptográfiai eljárások kidolgozását.

10. Az átadási ceremónia napján a helyszín miatt fél Stockholmot egy részét lezárják, aminek sokan nem örülnek annyira, de már megszokták. Ha valaki arra jár és bejutna valami piggybacking technikával, utólag írja meg, hogy hogyan sikerült, egyébként minden évben ugyanazon a helyen van:

Az idei orvosi-fiziológiai és közgazdasági Nobel-díj tárgyáról és annak jelentőségéről szóló magyarázó posztot magyar nyelven elsők közt ezen a blogon lehet majd olvasni, Facebookon itt lehet szeretni.

képek: gsouto-digitalteacher.blogspot.se, brobible.com

0 Tovább

10 dolog, amit nem tudtál a baktériumokról és a Bolyai-díjról


Idén Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Központjának kutatója kapta a magyar tudomány legmagasabb szintű elismerését, a Bolyai-díjat baktériumokkal kapcsolatos kutatásaiért. 

1. Évek óta tudott, hogy a baktériumok hatóanyagokkal szembeni érzéketlensége az elkövetkező 1-2 évtizedben nagyobb veszélyt jelent majd az emberiségre, mint a terrorizmus

2. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni egyre nagyobb ellenálló képessége közismert dolog, az viszont már közel sem, hogy mindez hogyan is történik a természetben. Először is említenék néhány példát azzal kapcsolatban, hogy egy-egy antibiotikum milyen elven is működik.

- A béta-laktámok csoportjába tartozó szerek, mint amilyen a penicilin, a baktérium sejtfalának felépítését gátolják meg egy ehhez szükséges enzim blokkolásával, ilyen módon a baktérium elpusztul. Ugyanakkor az erre érzéketlenné vált baktériumok olyan enzimet fejlesztettek ki, amik magának a béta-laktám molekulának gyűrűjét hasítják el, ilyen módon hatástalanná téve azt, megint más baktériumokban olyan kötőfehérjék jelentek meg, amik megakadályozzák, hogy a hatóanyag működhessen. Egy pillanatig se felejtsük el, hogy mindössze néhány emberöltőnyi evolúcióról van szó!
- Az aminoglikozidok a baktériumokba való bejutás után rákapaszkodnak a fehérjék felépítésében kulcs fontosságú ún. riboszómákra, így a baktérium képtelen lesz fehérjéket termelni, ez okozza a pusztulásukat. Az ilyen szerekkel szembeni rezisztencia alapja ismétcsak az, hogy a baktériumoknak olyan génjei jelentek meg, amiknek a termékei képesek a gyógyszermolekulát módosítani, ráadásul többféleképp is.
- Az imidazol csoport tagjai a baktérium belsejébe bejutás után olyan vegyületté alakulnak át, ami közvetlenül a baktérium DNS-t károsítják, így megakadályozva annak megkettőződését vagy átíródását RNS-re.

Bármilyen hatásmechanizmusú gyógyszert is fejlesztenek ki a kutatók, a természet talál valami még ötletesebb megoldást arra, hogy ezt hogyan hekkelje meg.

3. Nem nagyon foglalkozott vele a sajtó, hogy ténylegesen miért is kapta a Bolyai-díjat Pál Csaba. A baktériumokkal kapcsolatos molekuláris biológiai kutatások jelentősége és fontossága szinte felméretetlen. Egyrészt, a molekuláris biológia születésétől, a 20. század második felétől kezdődően a kutatók a genetikai folyamatok molekuláris mechanizmusait prokariota szervezeteken, konkrétan baktériumokon kezdték el kutatni, mivel egyszerű genommal rendelkező szervezetek lévén ezen keresztül lehetett megérteni azokat az alapvető molekuláris mozzanatokat, amik egyáltalán lehetővé tették, hogy magasabb szintű élőlények molekuláris biológiái működése is érthető és kutatható legyen. A sejtmaggal rendelkező [eukariota] élőlények genomja jóval bonyolultabb, viszont nagyon sokminden úgy vagy nagyon hasonlóan történik, mint a baktériumok esetén, akár a DNS megkettőzéséről, akár a DNS RNS-re való átírásáról, akár az RNS alapján a fehérjék szintéziséről van szó. Ha ma valaki molekuláris genetikát kezd el tanulni, akkor elsőként a baktériumok genetikájával kell megismerkednie. Ezen kívül még mindig számos molekuláris genetikai mechanizmus tisztázásához baktériumokat használnak a kutatásban.

4. A tényleges rezisztencia legtöbbször úgy alakul ki, hogy a baktérium DNS-étől független DNS-szakaszokban, az ún. plazmidokban megjelenik egy-egy mutáció, ami hordozza az önvédelemre használt fehérje génjét, ami az antibiotikumokat hatástalanítja. Természetesen az ellenálló baktériumok ki fogják szorítani azon fajtársaikat, amik nem tettek szert ilyen önvédelmi mechanizmusra. A baktériumoknak természetes ellenségei, a bakteriofágok, azaz olyan vírusok, amik magát a baktériumot nyírják ki azáltal, hogy bejuttatják önmaguk megsokszorozásához szükséges örökítőanyagot, az ilyen módon megkergült baktérium pedig olyan fehérjéket fog termelni, amik a fágvírus szaporodásához szükségesek. Viszont nem csak a fágvírus juttat be örökítőanyagot a baktériumba, hanem esetleg több hiba folytán a fág is kap a baktériumtól. Majd amikor a vírus a következő baktériumot fertőzi meg, könnyen előállhat a régi és az új gének keveredése folytán olyan kombó, ami aztán egy plazmidba épül, így kialakítva a rezisztenciát. [A DNS persze nem csak plazmidba épülhet be]. A fágok ilyen szempontból az evolúció celebjei: potenciálisan hozzák-viszik a géneket esetleg teljesen különböző fajok közt. Amikor valami töketlen GMO-vita folytán azon vannak kiakadva a laikusok, hogy egyik fajból gént átültetni egy másik fajba - persze anélkül, hogy egyáltalán tudnák, hogy mi az a gén - a természettel szembeni bűn, nem tudják, hogy ez a természetben is simán megtörténik magától.

5. A díjátadásról szóló hírt nem egy hírügynökség, hanem a debreceni 4024.hu hozta le elsőként, gyakorlatilag mindenkit beelőzve ezzel a tévé a korábbi évekhez képest a díjátadót nem közvetítette sem élőben, sem később.


6. Pál Csaba csoportja olyan paradigmákat is felhasznál a kutatás során, amiknek módszereivel kapcsolatban korábban kevéssé állt rendelkezésre tapasztalat vagy éppenséggel egész egyszerűen kevesen tudják magas szinten művelni, ezen belül a rendszerbiológiai megközelítést emelném ki, aminek a tényleges alkalmazása egyszerűen a gépek számítási teljesítményének korlátai miatt ütközött akadályokba korábban. Ami sokkal fontosabb, hogy Pál Csaba csoportja a világ egyik legkomolyabb csoportja, amelyik igencsak izmos bioinformatikai módszerekkel vizsgálja a korábban kevésbé ismert mutációk evolúciós szerepét, az új szemléletmódról erre található plusz információ.

7. Az, hogy ki kapja a díjat - szemben például a Kossuth-díjjal - a vendégek számára csak a helyszínen derül ki, egészen addig szinte lehetetlen információt szerezni a díjazott személyéről, akit a díj odaítéléséről informális források szerint legfeljebb néhány héttel korábban tájékoztatnak. A Bolyai-díj díjbizottságának egyik felét a Bolyai-díj Alapítvány, a másik felét az MTA delegálja, a díjbizottság összetételnék egy része szintén nem nyilvános egészen a díjátadóig.

8. Eredetileg az ország legtehetségesebb diákjait összefogó Bolyai Önképző Műhely létrehozásának ötlete a 2000-es díjátadón merült fel a díj alapítói közt, nem sokkal később pedig Somody Imre vezetésével meg is kezdte munkáját a Bolyai Műhely Alapítvány első kuratóriuma. A tehetséggondozó szervezet kuratóriumának és néhány utólag odacsapódott szervezőnek a nézeteltérései miatt a teljes kuratórium 2007 nyarán lemondott, aminek azonnal érződtek a következményei. Olyan fontos alapelvek sérültek, mint például az, hogy a Budapesten kívüli hallgatók lehetőség szerint azonos eséllyel jussanak el az Önképző Műhely programjaira, ami nyilván érzékenyen érintette azokat, akik távolról utaztak oda, de onnantól egyáltalán nem kaptak diákként utiköltség-térítést. A Bolyai Önképző Műhelyt képviselő néhány figura személye, eszelősen zavaros gazdálkodása és vállalhatatlan ideológiai műtermékei máig legendásak a korábban végzett bolyais diákok körében. Alighanem a remek menedzsementnek köszönhetően, a Bolyai Műhely diákjai a 2011-es és 2013-as díjátadóra egész egyszerűen nem kaptak meghívást, a Somodyék-koncepciójából, ha úgy tetszik, az első kuratórium örökségéből pedig semmi sem maradt.  

9. A Bolyai-díjátadók történetében tudomásom szerint a legidiótább sajtótájékoztató 2007-ben volt. Lovász Lászlótól kérdezte elsőként egy újságíró, hogy Lovász profnak mi a véleménye a zenei és matematikai tehetség kapcsolatáról, holott a díjat az iskolateremtő tevékenység mellett a kombinatorika és a gráfelmélet terén elért eredményeiért kapta. Közhelyes és hülye kérdésekkel a jelen lévő újságíróknak körülbelül fele sült fel.

10. Az idei díjátadóra a négy legfontosabb közjogi figura közül a miniszterelnök és a házelnök egész egyszerűen nem jött el, de nem láttam Lenkovics Barnabást, az Alkotmánybíróság elnökét sem. A díjátadóval kapcsolatban több látványos formai változás is történt. 2004-ben az Operában figyelhettem a díjátadót, 2007-ben a kisebb befogadóképességű Vígszínházban, 2009-ben a díjátadónak a Nemzeti Színház adott helyet, a 2011-es és 2013-as nekem kimaradt ugyan, de ekkor már az ideihez hasonlóan a jóval kisebb befogadóképességű MTA főépületben történt a díj átadása.

Köszönet nekik:

új támogató

PR

képek: index.hu, motifolio.com, t-systems.hu, acg.hu

0 Tovább

Vasárnap Bolyai-díj átadás


Vagy ott leszek vagy sem, de tippelni addig lehet!

0 Tovább