Webszolgáltatásonként eltérő, hogy mennyire látszik rajta az első pillanattól fogva, hogy mit tud nyújtani a felhasználónak, akiket elérni sem könnyű, nem még hogy megtartani. A látogatónak tetszhet a minimalista kialakítás, mint az Ello esetén 

esetleg az, hogy nagy töménységgel jöjjenek a kedvenc IT-s véleményvezéreink által posztolt tartalmak, egy helyen, mint a Google Plusnál úgy, hogy nem vegyülnek el más, kevésbé érdekes tartalmakkal. A másik véglet, amelyik kimaxolja a személyességet, arra lett tervezve, hogy rommá dícsérgessük a másikat, például a WeHeartIt-en, ha valakinek az egója ugyan ugyanezt megkapja a Facebookon is, amiről azt is  rebesgetik, hogy egyre több fiatal gondolja úgy, hogy a FB nem menő, mivel túl sok tőle idősebb van rajta. Míg a Tumblr-en azok aratnak, akik kellően fanyar humorral osztják a káoszt, a Stackchange-n és a Quora-n ahhoz szoktunk hozzá, hogy értlemesen feltett kérdésekre jó eséllyel valóban értelmes válasz érkezik hála a pontozási rendszernek. 

A BestOfAllWorldsön és a Quibben hízhat a felhasználó mája, amiért egyáltalán használhatja. 

Nem is sorolom tovább, ahogy abba sem megyek bele, hogy SEO-szempontból miért jó, ha valaki számos szolgáltatást nem csak kipróbál, mint én, hanem némelyiket rendszeresen használja is. Ha egy posztra mutató link kimegy a Twitterre és a Facebookra is, onnan úgyis elérik, nyilván a követők számától függően [ún. influence]. Szigorúan személyes vélemény, hogy értéke annak van, amikor valakit inkább a tartalmai és kevésbé a személye miatt követnek, ez utóbbi a celebek, na meg a jobb sorsra érdemes self-brand tanácsadó szakemberek [komolyan van ilyen!] számára fontos. 

Ismét magánvélemény, de ha van szolgáltatás, ahol aztán ezerrel ömlik az egoista baromkodás és nem kevesen alighanem fizetnének érte, hogy ne legyenek fenn, na az az ask.fm. Egy számomra nagyon meghatározó ismerőst kérdeztem az ask.fm-ről, aki mindenről tud valamilyen úriemberhez méltó véleményt mondani, gondoltam, na, erre biztos nem tud. Mire azt mondta: "nem tudom értelmezni". 

Én kicsit hasonlóan vagyok az about.me-vel, ami egyfajta netes névkártyának tűnik, mivel általában senkinél nincs semmilyen más szolgáltatásokból automatikusan importálódó tartalom vagy alig, pusztán a profil. Nemrég vezettek be rajta egy feature-t, ami körülbelül a LinkedIN elismerést kifejező endorsementjének feleltethető meg. 

Szóval tartalom ugyan nincs rajta, de használják, viszont hogy az én profilomat miért nézik meg naponta 50-150-én úgy, hogy emlékeim szerint szinte sehol sincs linkelve, rejtély, mivel nem is használom, pusztán a nevem van rajta és a webcímeim. Az, ami miatt használják, nyilván az emberi természet azon része, hogy szeretünk kukkolni, aztán meg megkukkolni, hogy minket ki kukkolt meg, ugyanis alapértelmezett beállítás szerint ezt az about.me mutatja. 

A szolgálatás megy tömeges egómeghajtással és úgy fest, az üzleti modelljük is működik. 

Több közösségi webes jelenség magyarázatánál legfeljebb sejtésem van. Gyakorlatilag mióta rendelkezésre áll a követés funkció a FB-n, nálam be van kapcsolva, ugyanakkor szinte senki sem használja. Hiába vannak például ennek a blognak visszatérő látogatói, ami alapján azt sejtem, hogy érdekli őket - Benneteket - , ami itt megjelenik, mégis csak rendkívül lassan növekszik a követőim száma, holott ha valaki követésre jelöl, azonnal értesülhet róla, ha posztolok valamit ide vagy éppenséggel megosztottam valamit, ami fontos, de még nem sharelte rommá a fél világ. Talán Follow-olás lehetőségét azért hanyagolja szinte mindenki, mert túl személyesnek tartják sokan, hogy olyat jelöljenek követésre pusztán az érdeklődésük alapján, akit személyesen nem ismernek. 

Kísérleti jelleggel beindítottam a Facebook-oldalam, ami vagy fog működni vagy sem, amit viszont garantálhatok: nem rólam fog szólni, hanem olyan tartalmakról, ami jó eséllyel azt is érdekli is a drága geek-illatú Olvasót, hiszen alighanem azért van itt. Persze a saját posztjaimon kívül, amiknek egy része itt a Reblogon jelenik meg, lesznek nemzetközi technikai és tudományos hírek első kézből, ahogy azt a Facebookon eddig a profilomon is toltam, ami újdonság lesz, hogy nagyritkán megfűszerezem valami szokásosan értéktelen, de azért a témába vágó cicás-kutyás-coelhós képpel, animált GIF-fel, vattacukorral-törökmézzel. Persze ezek elérhetőek lesznek egy csokorban is, linken, viszont sehol máshol, például az RSS feedolvasókban alighanem nem jelennek meg, mivel a múltban lesznek dátumozva. 

Örülök neki, hogy az emailben érkező visszajelzések alapján sokaknak tudtam segíteni abban, hogy a Gmail vagy a Facebook fiókjukat megerősítsék, többeket sikerül elgondolkoztatnom, így lesz ez a jövőben is, döntően itt, a Reblogon. Azért meg én kérek elnézést, hogy a gyári sablonba szándékosan nem nyúltam bele, ennek főként az az oka, hogy tudni akartam, mennyien kíváncsiak magára a tartalomra, amit írok, így, díszcsomagolás nélkül. 

Ha már Reblog, induljatok a Reblog Maratonon, mert írni jó, aztán toljátok a kvaliti-veljúable-junik-kontentot. 

Ha szeretnétek időben értesülni azokról a tartalmaimról is, amik nem jelennek meg az Origo nyitón vagy éppen pont nem nézitek a Reblogot, ezt az embrionális állapotban lévő, oldalt tessenek szeretgetni. Klikk, lájk, See First, gusztus szerint!