Úgy fest, hogy nem kamu: egereken végzett kísérletek alapján azt állapított meg, hogy a sejtekben lévő ún. mitokondriális DNS-re korábban nem ismert módon hatással van a környezet, ami a teljes szervezetet éri. A mitokondrium az a sejtszervecske, ami többek közt a a sejtek energiatermeléséért felelős és saját, sejtmagi DNS-től független DNS-lánccal rendelkezik. A mitokondriális DNS elváltozását depressziós betegekben vették észre egy 11 ezer főből álló mintán, ezzel csengett egybe az egereken végzett kísérlet, ha minden igaz.

Az IFLscience cikke szerint az egész szervezetet érintő stresszhatás alatt mitokondriális DNS-ből több jön létre, míg a (sejtmagi) DNS ún. telomer régiója intenzívebben rövidül, ami azért elgondolkodtató, mert ennek a régiónak kulcs szerepe van abban, hogy egy sejt mennyi alkalommal osztódhat illetve stabilizálja a kromoszómavégeket.

Amit fontos megjegyezni, hogy a IFLscience április végi cikke az Oxfordi Egyetem Wellcome Trust Centre for Human Genetics kutatóira hivatkozik, a cikk viszont hivatalosan a Current Biologyban csak május 4-én jelent meg Molecular Signatures of Major Depression címmel, teljes terjedelmében itt olvasható.

Maga a cikk még nekem is eléggé kackiás, könnyen lehet, hogy az ok-okozati összefüggés nem úgy néz ki, ahogyan azt a kutatók láttatni szeretnék, amiben biztos vagyok, hogy különböző környezeti viszonyok közt nagyon sok változás történik a sejtek szintjén, amik közül megtévesztő néhányat kiemelni.

Eleve a mitokondrium genomja egy igencsak különös állatfaj, emlékeim szerint emberben mindössze 30-40 gént kódol, leginkább a baktériumok genomjához hasonló és sokkal nagyobb sansszal éri sérülés, mint a sejtmagi genomot olyan módon, hogy a keletkezett hibát semmilyen mechanizmus nem javítja ki. Ezen kívül a genetikai kódja eltér a természetben megszokott genetikai kódtól. Itt megjegyzem, hogy a genetikai kód fogalmát a mainstream sajtó nagyon gyakran keveri a DNS-szekvencia fogalmával, de még a géntérkép fogalmával is.

Mindenesetre a mitokondriális DNS és a környezet egymásra hatása azért is érdemel figyelmet, mert annak ellenére, hogy igen kevés gént kódol, több betegséggel kapcsolatban is igazolódott korábban, hogy az a mitokondriális DNS mutációjára vezethető vissza.

Ami a kutatásban megfigyelt elváltozásokat illeti, alighanem inkább a változó környezetben megjelenő más fehérjék, ilyen módon a teljes sejt stabilitását szavatoló stresszfehérjék felé lenne érdemes tapogatózni.

A DNS repair folyamatát általánosságban valahogy így kell elképzelni:

kép innen: http://www.dddmag.com/news/2014/06/researchers-discover-enzymes-role-dna-repair

Pontosabb, bővebb magyarázat? Kapcsolatfelvétel? Kattints ide!