Ugorjunk is át azon a témán, hogy a nyári szabad idő eltöltésekor a fesztiválozás, a koncertezés vagy éppenséggel a disco a legmenőbb, szerintem az utolsó. Ami tény, hogy akármilyen rendezvényről is szó van, nagyon gyakran alkalmazott módszer a tömeges beléptetésnél a karszalag, aminek a lényege, hogy egy rendezvényen való részvétel joga ne legyen átruházható, ennek megfelelően vannak kialakítva a karszalagok is: feltenni mindet nagyon egyszerű, viszont ha valaki leveszi valami miatt - magyarul letépi vagy levágja - az teljesen biztos, hogy még ha ismét összerakható is, a biztonsági őr egyszerűen kiszúrja és nem engedi a belépést később. Elképzelhető olyan szituáció, ami miatt mégis szükséges egy karszalag leszedése olyan módon, hogy az ne sérüljön meg és később simán vissza lehessen tenni: mondjuk ha egy egyébként meglehetősen értékes kedvezményekre jogosító, egész nyárra érvényes karszalagnak - valószínűleg a festékanyaga - az én bőrömön allergiás reakciót vált ki néhány óra után.

Ha karszalagokról van szó, a legegyszerűbb a mindenki által jól ismert papír karszalag, ennél erősebb, stabilabb kell a nagyobb fesztiválok résztvevőinek, ekkor a karszalag anyaga is erősebb, gondolom nehezebben hamisítható és egy plombaszerű izé zárja le olyan módon, hogy a vendég akár a szalagot vágja el, akár a plombát töri le, annak nyoma marad: a karszalag érvénytelenné válik. Biztos van még néhány típus, én tegnap ugrottam el egyik kedvenc magyarországi szórakozóhelyemre, amelyik az adott nap olyan karszalagot adott a vendégeinek, amik jelentős belépési kedvezményeket jelent a nyár további részében, ami pedig a lényeg, hogy olyan megoldást használtak, amilyet én még korábban nem láttam, a karszalagnak viszont a nyár végéig a vendég csuklóján kell lennie, ami nem feltétlenül kényelmes megoldás.

 Az elvi működést lehetővé tevő felépítés a következő: adott egy műszál alapú, talán nagyrészt poliészter szövet szalag, aminek az egyik oldala hófehér, a másik oldala pedig mintás, mindez pedig egy olyan lapított gyűrűbe fut bele, aminek a belsejében alulról és felülről 4-4, egy irányba döntött fog található, ami "harapja" a szalag szövetét. A gyűrűben tehát egyik irányban minden további nélkül elmozdulhat a szalag, viszont ezzel ellentétes irányba már nem, ez biztosítja azt a stabilitást, ami miatt kizárt, hogy véletlenül leesik miközben a kultúrafogyasztó plázabenszülött bemindenezve révül a legújabb AVICII-re a tánctéren és persze, ami miatt leszedni csak úgy lehet, hogy visszaapplikálni nyom nélkül már esélytelen. Azért annyira mégsem. Inkább mutatom fotókkal, a gyűrű az eredeti fehér, szalagként pedig az ott kapott, szinte azonos anyagtechnológiai tulajdonságokkal rendelkező fekete szalagot használtam a képek elkészítésénél a szemléletesség miatt.

Fogak a gyűrű belsejében

Ahogy az ki fog derülni, még azt sem lehet megjátszani, hogy a vendég nem húzatja olyan szorosra a karszalagot a hostessel, olyan logika mentén, hogy ekkor elvileg a kézfejen keresztül ki lehetne bújni belőle, majd feltenni, amikor ismét kell.
 

Nos, mivel nekem már pár óra után kezdett vörösödni a csuklóm - tudjuk be annak, hogy a karszalag festékére allergiás a bőröm - a parti után azon agyaltam, hogy hogyan lehetne mégis úgy leszedni okosba', hogy később visszatehető legyen. Kézügyességet igénylő dolgokat nem csináltam soha, az ördöglakatokhoz sosem volt elég türelmem, a lockpickinghez mindig hülye voltam, máig csak a legegyszerűbb zárakat tudom kinyitni kulcs nélkül, ami viszont a karszalagot illeti, az is motivált, hogy meg tudom-e csinálni, ráadásul egyedül, azaz egy szabad kézzel.

A kézenfekvőnek tűnő, de nyilván hülye ötletek elvetése után abból indultam ki, hogy ha a működés arra az elvre épül, hogy hogyan kapcsolódik egymáshoz egy alapvetően lágy anyag, azaz a szalag és egy teljesen rigid anyag, azaz a gyűrű a fogakkal, akkor ilyen irányba lenne érdemes keresni a megoldást. A megoldás még mindig nem adja magát, de azért már derenghet: törjem ki a fogakat? Nem lenne egyszerű, mivel eleve annyira a szalagnak is van  térkitöltése a gyűrűbe húzva, hogy egy vékony szög se nagyon férne hozzá, vastagabb pedig a szalagot roncsolná. A cél tehát, hogy a fogak valamilyen módon engedjék el a szalagot. 

 Ekkor kitaláltam, hogy éppen azt a sajátosságot lehetne kihasználni, - na még egyszer: a gyűrű csak a lágy anyagokat fogja meg, a rigideket nem, a működés lényege pedig egy teljesen rigid és hegyes és egy, mondjuk úgy beakadós anyag közti, tisztán fizikai kapcsolódás. Ezért fogtam egy egyszerű PE-palackot, abból kivágtam egy olyan szélességű csíkot, ami a szalaghoz hasonló szélességű. A PE-csíkot pedig egyszerűen befűztem a szalag és a gyűrű fogai közé a megfelelő menetirány felől (mivel ugye a fogak cca. 45 fokban döntöttek) és violá a fogak elváltak a szalagtól. A felső rész könnyen ment, de még mindig van alul is 4 fog, ami tartja a szalagot. Innentől jött egy adag bénázás, mivel alapvetően csak az egyik kezemet használhattam, másrészt a második PE-csíkot már eleve sokkal nehezebben sikerült becsúsztatni, mivel ekkorra már eléggé szorosan állt az egész a gyűrűben. Inkább mutatom, itt csak az egyik oldalra fűztem be a PE-csíkot:

Ennyike, minimális mozgatás után a PE-csík a fogakat elválasztja a szalagtól, vegyük észre, hogy a PE-csíkba pedig nem tud beleharapni a gyűrű foga a rigiditása miatt, elcsúszik rajta, maga a szalag pedig mindkét irányba húzható, legközelebb is fel tudom tenni, ha megyek. Minimális az esélye, de ha már legközelebb kidobnak ezen népi bölcsesség közzététele miatt, viszont, ha tudnak belőle meríteni a fesztiválozók, már megérte megírnom.

A technika pedig nyilván tovább finomítható. A következő használat előtt azért, hogy a gyűrű egyrészt eléggé szoros legyen, viszont kevésbé szoruljon rá az anyagra, így kevésbe „rágcsálja” azt, ennek kiküszöbölésére azt találtam ki, hogy a gyűrű belső fogait vagy alul vagy felül "kihúzom", azaz kitöröm, amikor még a szalag nincs benne. Ami annyira nem egyszerű, mert a szinte minden anyagon átmenni képes orvosi szikével nem férek hozzá, a körömollóval lehet próbálkozni, de csak részleges lesz, inkább csak a fogak tetjén koptatja egy picit. Egy felhevített tű nyilván leolvasztaná a fogakat, nem vagyok sem idegsebész, sem órásmester, mi több, a kézügyességem az átlaghoz képest kimondottan rossz, viszont ebben az esetben elég lenne egy egészen apró, nem kívánt elmozdulás a felhevített tűvel, aztán a gyűrű úgy sérülhetne meg, hogy arról már levágósabb lehet, hogy valaki megpróbálta meghekkelni.

Záró megjegyzésként írom, hogy hasonlóan sok más itteni blogposztban leírthoz, ez a módszer is egy elméleti lehetőséget mutat be, proof-of-concepttel, ami nem jelenti azt, hogy próbáld is ki otthon azért, hogy átadd a haverodnak egy fesztiválon mondjuk, ami nemes dolognak tűnik, viszont nyilván sérti a rendezvény szervezőinek az érdekeit, azokat a szabályokat is, amiket egy rendezvénnyel való részvételkor elfogadsz, röviden fogalmazva csalás leszedni egy karszalagot azért, hogy utána más is tudja használni, hiszen az átruházhatatlanság a lényeg.

Azért nem használtam végig technikai szakkifejezéseket, mert lövésem sincs a témához, viszont ha ezt technika tanárként, anyagtechnológusként, lockpickerként, fizikusként olvasod, szivesen veszem, ha írsz, akár kommentben, akár magánban.

Ja, amúgy ezer hálám az esztergomi gimnazista csávónak, aki megmutatta a gyakorlatban, hogy az ingyenpiáért hogyan lehet duplán sorba állni - mivel korlátlan italfogyasztás van ugyan, de olyan suttyó módon megoldva, hogy a pultos akkor sem fog kettőt adni egyszerre egy vendégnek, ha amúgy tudja, hogy mindenki 15-30 percet várakozhat arra a piára.

 Ilyesmiből ismerheted fel, ha esetleg allergiás lennél valamilyen festékanyagra, amik a karszalagokra kerülnek.  

Pontosabb, bővebb magyarázat? Kapcsolatfelvétel? Kattints ide!